A féregből nőhet ki a has

Halak rövid jellemzői horgászvizsgához Kecsege Testhossza az 1 métert, testtömege kg-ot is elérheti. Hátvértje megnyúlt, hátrafelé irányuló hegyben végződik. Teste karcsú, orra keskeny, hosszú, gyengén felfelé hajló. Négy rojtozott bajuszszála viszonylag hosszú, lesimítva eléri a felső ajkat.

A testének nagyobb része sötétbarna, szürkésbarna vagy feketésbarna, esetleg zöldes vagy kékes árnyalattal.

Halak rövid jellemzői horgászvizsgához

A hasa sárga a féregből nőhet ki a has vörhenyes fehér színű. Vértjei elefántcsont színűek. Rovarlárvákkal, apró csigákkal, kishalakkal és növényi törmelékekkel táplálkozik. Májusban-júniusban ívik. A lárvák nap alatt kelnek ki és megkezdik a Fekete-tenger felé vándorlást, de a tengert nem érik el, visszafordulnak.

Angolna Az angolnákból összesen 19 faj él, ezek közül csupán egy honos Magyarországon.

Férgek okoznak kellemetlenséget az alsó has alsó részén, a jobb oldalon

Méretét tekintve kivételes esetben egyméteresnél nagyobbra is nőhet, de átlagosan a 60—80 centimétereseket lehet kifejlettnek tekinteni. Táplálkozását tekintve ragadozó hal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Feje enyhén lapított, a száj felé elkeskenyedően kúpos, nyak nélkül kapcsolódik az állat törzséhez. Az angolna törzse a fejtől egyenletesen kiszélesedik, és hengerszerűen nyúlik.

A fej-nyak kapcsolathoz hasonlóan az állat törzse átmenet nélkül kapcsolódik a farokrészhez.

Nőhet-e a has a férgek miatt

A törzsön körülbelül egyforma méretű páros és páratlan számú a féregből nőhet ki a has helyezkednek el. Az egyetlen páros számú úszó a mellúszó, amely a legutolsó kopoltyúfedő lemez tövénél kezdődik. Bodorka Hazánk minden vizében megtalálható. Rendkívül jól alkalmazkodó halfaj. Kistermetű, legtöbbször cm-es.

Teste oldalról lapított, nem túl magas hátú, szája csúcsba nyíló, középállású. A has- és hátúszók első sugarai merőlegesen egy vonalba esnek, a hasvonal a has- és a farok alatti úszók között hengeres, él nincs rajta. Szemgyűrűje pirosas a hát zöldesszürke, a has fehér, a páros úszók enyhén vörhenyesek, a páratlanok szürkés-vörösek. Rovarlárvát, aprócsigát, plankton-rákokat, hínárhajtásokat fogyaszt.

Április elején °C-os vízhőmérsékleten csoportosan ívik. Vörösszárnyú keszeg Hazánkban nagyon sok helyütt találkozhatunk vele. Elsősorban a csendes, nyugodt, hínárossal benőtt vizeket kedveli.

A holtágak, kiseb-nagyobb tavak, keskeny csatornák kedvelt élőhelyei. Oldalról lapított, viszonylag magas testű hal. Hát, és hasvonala erősen ívelt. Úszói viszonylag fejlettek. Háta feketés-zöld, oldala a kifejlett példányoknál aranysárga. Szemgyűrűje aranysárga, esetleg narancsvörös. Úszói élénk pirosak.

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

A bodorkával ellentétben a has alatti úszók, és a farok alatti úszó közötti hasvonal éles. Szája felső állású. Domolykó A domolykó igazi folyóvízi hal. Elérheti az 50 cm testhosszt is. Kedvező körülmények között kilóra is megnőhet, de nálunk a 3 kilónál nagyobb példányok már ritkának számítanak.

Bélféreg: okok, tünetek, kezelés

Teste hengeres, oldalról csak enyhén lapított. Feje viszonylag nagy, a homlokrész széles. Csúcsba nyíló, vagy kissé felső állású szája nagy. A hátúszó szegélye egyenes, vagy kissé domború, ami a nyúldomolykóhoz hasonlítva a legfeltűnőbb megkülönböztető bélyeg.

Gasztrointesztinális betegségek

Háta feketés vagy barnás-zöld. A hasúszók és a farok alatti úszó vörösek, a többi úszó sötétszürke. A fiatal példányoknál minden úszó szürkés színű. Tápláléka algák, növényi részek, rákok, férgek, csigák, vízre hulló rovarok és gyümölcsök, magvak, alkalmanként halivadék és ikra.

Méret: 25 cm Tilalmi idő: Jászkeszeg A nagyobb folyókat és tavakat kedveli. Testhossza átlagosan centiméter.

Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha. A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak.

A mell, a has és a farok alatti úszói vörösek, hát és farokúszója pedig barnás. Rajhal, nyáron a felszín közelében tartózkodik, télen a fenékre húzódik. A fiatal példányok állati és növényi planktonnal táplálkoznak, míg a felnőttek férgeket, apró rákokat, rovarlárvákat és kisebb puhatestűeket esznek. Április — június között ívik. Méret: 20 cm Tilalmi idő Balin A balin valamennyi nagyobb folyó, illetve állóvizünkben megtalálható, a pontyfélék családjába tartozik, felső szájállású, foga nincs, mégis ragadozó hal.

Teste torpedó alakú, áramvonalas. Színe, hátoldalon grafitszürke, oldalán ezüstösen csillogó, hasa fehér. Teste kissé síkos, bőrét apró pikkelyek fedik. Úszói erőteljesek, nagyok. A hátúszója nagy első sugara kemény, ha a balin a felszín közelében úszik, gyakran kilátszik a hátúszó hegye a vízből. Szeme nagy szemgyűrűje citromsárga. Testhossza cm is elérheti. Főleg vízre pottyanó rovarok és kisebb halivadékok szerepelnek étlapján, csak később tér át a ragadozó életmódra.

Márciusban kezdi az ívást. Méret: 40 cm Tilalmi idő: Küsz Teste nyúlánk, oldalról lapított, szája felső állású.

Fonálférgek

Háta csillogó kékeszöld, oldala, hasa ezüstösen csillogó, úszói közül a hát- és farokúszó szürke, a többi fehér. Az úszók töve pirosas. Planktont, rovarokat, lárvákat fogyaszt.

Egyáltalán nincs semmi meglepő abban, ha rendszeresen gyorsétteremben ebédelsz vagy vacsorázol, és azonnal hízni kezdesz.

Áprilistól júniusig egyedenként változóan több szakaszban ívik Karika keszeg A dévérkeszeg mellett a másik leggyakrabban előforduló keszegfajtánk. A sekély mocsaras vizeken, illetve a gyors vizű hegyi patakokon kívül szinte mindenhol előfordul.

Teste lapos, oldalról lapított. Feje kicsi, szája csúcsba nyúló.